Most biztosan sok olvasónk kapott a fejéhez, amikor kedvenc szerzőjük blogján csupán ennyit olvashattak: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! És ez még a jobbik eset. Miután magunkhoz tértünk, elkezdtünk panaszkodni: sablonokról, URL-ekről, úfószerű avatarokról.
Olvasóink joggal kérdezik: -Ezek meg milyen bolygóról jöttek?
A kérdés nem az, hogy honan jöttünk, hanem az, hogy hogyan kerültünk ide, ahol most vagyunk. Íme az én esetem:

Tegnap a reggeli kávé után leültem netezni. A hírek átböngészése után, gondoltam levezetésként olvasok egy kis blogot:
www.nolblog.hu, enter…. -mi ez a lila?…… -MIVAN??? -Hol…hol? –aztán bejelentkeztem.
Ha nem ittam volna kávét, akkor is tuti felébredtem volna. A blogomon jelenlegi állapotában már nem látszik az a káosz, ami akkor fogadott.
Kedves Olvasó! Most képzelj el egy fehér (!) oldalt, amin hatalmas betűkkel ki van írva a rég elavult blog-ismertetőm. Eltűnt a nagy műgonddal megszerkesztett cicás fejlécem, az avatarom helyén egy vízfejű lila földönkívüli díszelgett, továbbá elvesztettem a kis időjárás-jelentő tündérkémet; a háttérben már nem szól a kedvenc francia dallamom, a szerzőim és legjobb bejegyzéseik is eltűntek. A vicc az egészben az, hogy ezt az egészet 0 programozási ismerettel, egy hónappal ezelőtt kreáltam.
-Menni fog ez – gondoltam - ha a múltkor sikerült, most is összehozom valahogy, elvégre már van tapasztalatom.
0,00001 programozási alapismerettel tehát ismét hozzáfogtam a fapados webszerkesztéshez: -Hmmm… akkor kell egy sablon…türelem tornaterem...
Pár ősz hajszállal később megszületett ez a küllem, ami nem tökéletes ugyan, de sokkal kellemesebb, mint csupasz és fehér elődje.
Kedves Olvasó! Mi, bloggerek, most minden egyes betűért, pixelért és vonalkáért keményen megküzdünk a hipertérben, hogy a kedvetekben járjunk. Legyetek türelemmel, még csak most landoltunk az új Nolblogon, és egyelőre ismerkedünk a terepviszonyokkal.

Elolvasom »